Korszerű környezetvédelmi megoldások

Az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások teljesítése olyan technológiák kidolgozását - és alkalmazását - tette szükségessé, melyek következtében elkerülhetetlenül bonyolulttá vált a korszerű belsőégésű motor.

A lambdaszonda és a katalizátor rejtelmeivel a "lambdaszonda" ill. "a kipufogó gázok vizsgálata" oldalon foglalkozunk. Most nézzünk néhány ezeket részben kiegészítő, ill. egyéb környezetvédelmi alrendszert.

- Benzingőz kipárolgását gátló rendszer (EVAP)
A korszerű konstrukcióknál - karburátor hiányában - már csak egyetlen hely maradt, ahonnan benzingőzök távozhatnának a szabadba, ez pedig az üzemanyag tartály. Ma általánosan alkalmazott megoldás a benzingőzök szabadba jutásának meggátlására az ún. aktívszén-tartály alkalmazása. A tartály aktívszén granulátummal töltött, ami megköti a szénhidrogéneket. Az ECU előre beprogramozott motorműködési feltételek teljesülése esetén egy mágnesszelepen keresztül az aktívszéntartály tartalmát a szívócsonkban uralkodó vákuum segítségével a motor égésterébe juttatja. A rendszer csak akkor lép működésbe, ha a lambda-szabályozás is működik, mivel a lambda-szabályozásnak jelentős ráhatása van a keverék összetételére.
Korábban egyes típusoknál a rendszer működtetése nem volt az ECU-val kapcsolatban, csupán egy vákuumszelep vezérelte.

-Kipufogógáz visszavezetés
Célja: a kipufogógáz NOx (a NO, a NO2 és a NO3 együttes jelölése) tartalmának csökkentése. A korszerű, "kihegyezett" motorok emelt fajlagos teljesítményével együtt jár egy nem kívánatos következmény: az égési csúcshőmérséklet növekedése. Ennek következménye viszont a nitrogén-oxidok megjelenése, ami súlyos egészségkárosító kockázatokat hordoz.
Nagyon leegyszerűsítve: a kipufogógáz egy részét visszavezetik az égéstérbe, ezáltal csökken az égési csúcshőmérséklet. A visszavezetésre két módszer is kínálkozik: a belső és a külső kipufogógáz visszavezetés.
A belső kipufogógáz visszavezetés a szívó és a kipufogószelepek összenyitásával valósul meg. Ezen az úton csak csekély mértékű visszavezetés érhető el.
A külső kipufogógáz visszavezetés korai megvalósításánál az elektronika még nem kapott szerepet, a rendszer mechanikus működtetésű volt, alapvetően a szívócsonk nyomásviszonyai határozták meg a visszavezetésre kerülő kipufogógáz mennyiségét.
Korszerű motorok esetén a visszavezetés szabályzottan megy végbe, az ECU csak meghatározott működési feltételek teljesülése esetén, kitöltési tényező vezérléssel működteti a kipufogógáz visszavezetését közvetlenül végző EGR (német nyelvterületen: AGR) szelepet. Alapjáraton szükségtelen a visszavezetés, míg teljes terhelésnél a bekövetkező teljesítmény vesztés miatt általában nincs, vagy csekély mértékű a kipufogógáz visszavezetés. Gyakorlati megvalósulásában a rendszer számos, egyéb egységet is magába foglalhat. Dízel rendszerek esetében általánosan elmondható, hogy az EGR-rendszernek nagyobb szerepe van, a motor által beszívott gáz akár 70%-a is származhat innen. Otto motorok esetében a visszavezetett kipufogógázok aránya a szakirodalom szerint legfeljebb 15-20%.






Az EGR szelep nem egy örökéletű alkatrész. A kipufogógázból származó lerakódások gyakran részben, vagy teljesen működésképtelenné teszik. Egy alapos tisztítás segíthet, de vannak típusok, amelyeknél kevés a javítás esélye.




Tisztítás után az EGR szelepet még kiszerelt állapotban célszerű tesztelni.



-Drive by wire, e-gas
Ennél a megoldásnál a gázpedál lenyomásával csupán egy vagy két potenciométer tengelyét mozgatjuk. A motorvezérlő egység ezen jel alapján, egy egyenáramú motor (ritkábban léptetőmotor, pl. BMW) segítségével, szabályozottan állítja be a mindenkori aktuális fojtószelep helyzetet. Ez nem egy öncélú hightech megoldás, több annál. Környezetvédelmi okokból ugyanis kerülni kell a fojtószelep hirtelen zárását (megnövekedett kip. gáz NOx tartalom), illetve nyitását (erősen megnövekedett CO tartalom a gyorsításkori keverékdúsítás miatt)
A fojtószelep hirtelen zárásának meggátlására még csak-csak rendelkezésre állnak kidolgozott - és alkalmazott - egyéb technológiák, viszont a hirtelen nyitás problémáját megoldani közvetlen gázbowden kapcsolat esetén nem lehet. Itt van nagy jelentősége az e-gáznak, ahol a fojtószelep nyitás szabályozottan, csillapítottan történik. Persze, nem szabad elhallgatni, hogy ez némi dinamikacsökkenést okozhat.
Vannak egyedi, érdekes megoldások, pl. a Saab 9.3-9.5 modelleknél. Itt megmaradt a gázbowden, a fojtószelep állító egységbe integrálták a már említett potit. Innentől fogva a megoldás hasonló a fent leírtakhoz. Rendellenesség esetén (szükségfutás üzem) viszont a gázbowden közvetlenül rákapcsolódik a fojtószelep tengelyhez.

-Szekunderlevegő bevezetés
A katalizátor gyors felmelegedését szolgáló módszer - lényege, hogy a hidegindítás alatt és azt követően rövid ideig járulékos levegő kerül a kipufogócsőbe. A megvalósítás több módon lehetséges: az egyik módszer az elektromos szivattyú alkalmazása, a másik megoldás a kipufogóban létrejövő lengési jelenségek kihasználása. Motorközeli katalizátor esetén nincs szükség szekunderlevegő bevezetésre.

-EOBD rendszerdiagnosztika és folyamatfelügyelet
A 2001-2002-től érvényben levő rendelet előírja, hogy a forgalomba hozott új autóknak rendelkezniük kell EOBD diagnosztikával. Az újdonság a korábbi öndiagnosztikai megoldásokkal szemben az, hogy itt komplexebb módon történik a fizikai folyamatok ellenőrzése. Minden környezetvédelmi szempontból fontos alrendszert figyelnie kell az ECU-nak, mint például a katalizátor hatékonyságát, az EGR rendszer működését, stb.




A képen egy durván 200.000 km-t futott Dodge Ram V6 2001-es évjáratú motor két lambdaszondájának feszültségviszonyait figyelhetjük meg.
A két hengersor közös kipufogó gyűjtőcsövében található a szabályozó szonda, az ábra felső részén látható, hogy a lambdaszabályzás megfelelően működik. A katalizátor utáni szakaszban elhelyezett monitor-szonda jeléből megállapítható, hogy a katalizátor hatékonysága már lecsökkent, ami ilyen futásteljesítménynél már nem meglepő.
A katalizátor korlátozott működésképessége természetesen a kipufogógáz vizsgálatánál is kiderül.

-Közvetlen befecskendezésű benzinmotor
Több, mint 10 éve jelen van az utakon, a legtöbb autógyár folyamatosan fejlesztgeti a saját elképzeléseit, széles körben azonban még nem terjedt el. Lényege, hogy az üzemanyagot közvetlenül az égéstérbe fecskendezik, különleges dugattyúkiképzéssel így lehetővé válik a szegény-keverékes üzem alkalmazása. Előnye, hogy elvileg - megoldástól függően - a hagyományos motorokhoz képest 5%-kal magasabb hatásfokkal, és majdnem 10%-kal alacsonyabb károsanyag-kibocsájtással dolgozik. Hátránya, hogy az eddigi külföldi és magyar szerviztapasztalatok szerint még ma is elég megbízhatatlan, kiforratlan technológia.


-Start-stop rendszer
Az elgondolás nem mai keletű, évtizedekkel ezelőtt is voltak erőtlen próbálkozások a dugóban, piros lámpánál álló járművek motorjainak leállítására. Úgy tűnik, az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások rászorítják a gyártókat a régi ötlet korszerűsített formában történő megvalósítására. Egyes források szerint egy középkategóriás autó esetén az un. "európai menetciklusban" 5% körüli széndioxid-kibocsátás csökkenéssel lehet számolni, másutt vegyes üzemben 9% !!! üzemanyag megtakarítást említenek.
Általános vélekedés szerint az alapjárat egy -mára már nem feltétlenül szükséges- rossz, mert a motor csak saját belső súrlódását győzi le, ehhez üzemanyagot éget el, ami pénzbe kerül, és ami még ennél is rosszabb: terheli a környezetet. (Ez azért nem minden esetben van így, gondoljunk csupán a nyári hőségben, dugókban eltöltött félórákra, amikor a sor egy métert sem mozdul. Az álló motor miatt pl. nem működik a klíma. Erre is van megoldás, de ez megintcsak nem az egyszerű szerkezet irányába való elmozdulással jár.)
A start-stop rendszer az autó álló helyzetében automatikusan leállítja, majd amikor a vezető el akar indulni, a rendszer automatikusan újraindítja a motort. A korábbi gyakorlati megvalósítások az újraindításhoz csupán az indítómotort használták, ami azért nincs ingyen: a fokozott igénybevételt jobban bíró, nagyobb kapacitású akkumulátor beépítése követelmény. Ezzel együtt az akku várható élettartama lecsökken, de ez igaz az indítómotorra, és a forgattyús tengely végére szerelt fogaskoszorúra is. Természetesen a start-stop rendszer működése egy kapcsolóval kiiktatható.
Újabban -közvetlen befecskendezéssel ellátott motorok esetében- alkalmazzák (pontosabban: a Mazda alkalmazza) azt az eljárást, hogy az álló motor újraindításához az égéstérbe benzint fecskendeznek, majd egy "soron kívüli" szikrával meggyújtják azt. Ennek a megoldásnak az az előfeltétele, hogy a dugattyúkat a dugattyúlöket egy viszonylag behatárolt pontján lehessen megállítani. Az indítómotor párhuzamosan működik ugyan, de a leírások szerint az újraindítás csupán 0,35 másodpercet vesz igénybe, durván felét, mint az eddigi start-stop rendszerek esetében. Az akku, indítómotor, fogaskoszorú terhelése így jóval kisebb lesz, és ha hinni lehet a fogyasztás csökkenés mértékében, akkor az egyenleg feltétlenül pozitív.
Az ISG rövidítés (Idle Stop and Go) a start-stop rendszer beépítettségére utal.


-Dízel környezetvédelem
Erről a kérdésről részletesen olvashat "Korszerű dízel technika" írásunkban.





BmS Motordiagnosztika - Befecskendezős Motorok Szervize
www.injektor.hu
2030 Érd, Rózsa u. 5.
Tel.: 06-30-598-8006
NYITVATARTÁS:
Hétfőtől péntekig: 8-16 óráig.
ÜGYFÉLFOGADÁS KIZÁRÓLAG ELŐZETES IDŐPONTEGYEZTETÉS ALAPJÁN!

_ _ _