Használt autó vásárlása

Mottó:
Akinek szép, fiatal felesége van az boldog ember.
Akinek szép, drága autója van, az is boldog ember.
Akinek egyik sincs, az meg nyugodtan alszik.






Használt autót ma -korrekt áron- eladni: szinte művészet.

De még ennél is jóval nagyobb teljesítmény: korrekt állapotú autót, értékarányos áron vásárolni úgy, hogy a hirdetés minden sora, az eladó minden állítása igaznak bizonyuljon, úgy, hogy később ne szembesüljünk rejtett, elhallgatott, sokba kerülő hibák sorával....

Egyszerre az eladó is, a vevő is csak nagyon ritkán járhat jól.
Csodák holnaptól.


Ügyfeleink megtisztelő bizalmának köszönhetően gyakran vizsgálunk meg olyan autókat, melyeket meg kívánnak vásárolni.
Így -a mindennapos rutinmunkán túl is- némi rálátásunk van erre a területre, a cikkben foglaltak egy kis kapaszkodót nyújthatnak használt autó vásárlása esetén.


Aki a hazai, használt autós web-oldalakat, újságokat böngészi, csakhamar szembesül azzal a feltételezéssel, hogy az autógyárak az év első 10 hónapjában szinte semmit sem termelnek. Novemberben viszont jól belehúznak, decemberben pedig behozzák a teljes éves lemaradást. A hirdetések szerint az eladásra kínált autók zöme év végi gyártású.
Amikor meg pl. a "mod. 1998" megjelöléssel találkozunk, biztosak lehetünk benne, hogy az autó korábban készült, mondjuk az előző évben. Ennél sokal érdekesebb, amikor a járművet így hirdetik: 2000/2003. Értsd: kétezerben gyártották ugyan, de csak 3 évvel később helyezték üzembe. Mégis, mi történt 3 évig? Nyilván puha vattába csomagolva egy légkondicionált, optimalizált páratartalmú raktár sarkában állt, felbakolva, gondosan leszerelt, előírás szerint tárolt kerekekkel, féltő kezek azért évente cserélték az olajat, kéthavonta egyszer beindították a motort pár percre, az akkut meg csepptöltéssel kényeztették......Valószínűbb feltételezés szerint a 2003-as dátum az első magyarországi nyilvántartásba vétel időpontját jelenti. Meglehet, a három év alatt nem vattába csomagolva állt, hanem több garnitúra gumit elkoptatva a német vagy olasz autópályákat rótta szorgosan, és csupán ezalatt az idő alatt több kilométert gyűjtött a számlálójába, mint amit az most, jónéhány újabb év eltelte után mutat.
A "bemutató autó volt" megjegyzés a mi olvasatunkban nem jelent előnyt, sőt. Aki komolyan foglalkozik a vásárlás gondolatával, az tudni szeretné, mit várhat ettől a típustóltól, ebbe természetesen bele tartoznak a fullgázos gyorsítások, drasztikus fékezések, a vevőjelölt persze mindent kipróbál. Az autó "életének" első fél (vagy másfél) éve állandóan váltott vezetőkkel megtett, kíméletesnek nemigen nevezhető üzemeléssel telik el.





Mit célszerű a kiszemelt jármű megvétele előtt átvizsgálni az okmányain kívül?

- A kocsiszekrény állapota, volt-e törve, a javítások szakszerűen lettek-e elvégezve. Ne hagyjuk ki a rétegvastagság mérést. Csupán tájékoztató adat: a fényezett külső felületek eredeti értéke típustól függően 100 és 160 mikronméter körüli, japán-koreai gyártmányoknál esetleg vékonyabb. Lakkozatlan belső felületnél (pl. torony környéke) jóval kisebb értéket mutat, úgy 50 körül, de mértünk már új autón 27-et is. Eredeti, gyári fényezésű, javításmentes karosszériaelemek mért értékei nem mutathatnak jelentős szórást.
5-600 mikron környékén már több a gitt, mint kellene, előbb-utóbb meg fog repedezni. Ügyeljünk a karosszériaelemek illesztési hézagaira. Hasznos lehet, ha a kiszemelt típus gyengéivel képben vagyunk: pl. fokozott korróziós hajlam a sárvédő íveknél, vagy ajtó éleknél. A friss fényezésnél az óvatosság indokolt, előfordulhat - főleg éltesebb daraboknál - hogy néhány hónap után rádöbbenünk: egy szépen becsomagolt mozgó rozsdaboglyát vettünk.




Kis vizsgálódás egy vadonatúj autó motorterében: egy teherviselő elemen a festékbevonat vastagsága még a 3 századmillimétert sem egészen éri el. Finoman fogalmazva: nem pazarolták az anyagot...



-A km. óra állása köszönő viszonyban van-e a valós futásteljesítménnyel?
A vezetőülés mennyire amortizálódott, a kormány, pedálok, váltógomb, a váltókar alatti "mandzsetta" kopásnyomai árulkodók lehetnek (bár ezeket ki is lehet cserélni), a vezetőoldali ajtó nem lóg-e, a könyöktámasz(ok) mennyi kopott(ak), általában mennyire kopott / napszívott a szövet, a bőr finom, puha, ápolt, repedésmentes-e, vagy elhanyagolt, kiült, repedt, szakadt, mekkora a kormány holtjátéka, stb.
Az utastér összességében mennyire megviselt, a műanyagelemek mennyire karcosak, a kárpit nincs-e több helyen kiégetve, a tetőkárpit még a gyári színéhez közeli, vagy vígasztalanul beszürkült, az eredeti szélvédő még újszerű, vagy ezer kis sérüléstől vérzik, esetleg repedt.
A hatvanezer km. esti mese, ha már nem az eredeti gumik vannak felszerelve (DOT-szám), ráadásul a téli gumik is kopottak már.
A vezetett szervízkönyv ilyenkor jó, ha rendelkezésre áll, de annak a tartalma egyrészt nem biztos, hogy hűen tükrözi a valóságot, másrészt egy tizenéves autónál ennek túl sok jelentősége nincs.


-Milyen állapotú a motor?
Ha egy több éves, normál használatból kikerült autó motorterét kinyitjuk, és ott csili-vili fénylő műanyagelemek, csövek, patika tisztaság látványa fogad bennünket mindenütt, még az eldugott helyeken is, ha sehol egy porszem, annak csak ritkán oka a megszállott autó- és rendmániás, időmilliomos tulajdonos.
Sokkal gyakrabban az elhanyagolt motorteret hozzáértő kezek kitűnő kemikáliák felhasználásával bámulatba ejtő állapotba hozzák - rövid időre! Így tünnek el az olajfolyások, szivárgások, a megnövekedett kartergáz árulkodó külső nyomai, a korábbi vízforralások emlékeztetői, így lesznek jótékonyan ideiglenesen eltüntetve az akkusav okozta korróziós foltok, így lesz -látszatra- makulátlan a korábban megviselt állapotú motortér.
Javasolt a kompresszió végnyomás vizsgálata, esetleg veszteségmérés.
A kompresszió értékek ne mutassanak jelentős eltérést, szívómotornál a végnyomás ha lehet haladja meg a 11 bar-t, a veszteség maradjon 10-15% alatt. A kipufogógáz összetétele, a CO, HC érték szakembernek sokat elárul a motorról, katalizátorról. A fekete vagy kékes-szürke füstöt okádó kipufogóvég figyelmeztető jel lehet, mint ahogy a minimum jel alatti olajszint, vagy a besűrűsödött, fekete motorolaj is. (ez utóbbi az Otto-motorokra vonatkozik) Nem baj, ha nem találunk olajfolyásra, szivárgásra utaló nyomot - feltéve, hogy azokat eladás előtt nem tüntették el. Az olajbetöltő sapkát letekerve nincs-e vastag olajsár, vagy emulzió, a hűtőfolyadékban olajnyomok. A motor hangja sok mindent elárul: egyenletesen jár-e, vagy kihagyásosan, nincs-e rendellenes motorzaj, kopogás. A motormenedzsment ECU hibatárolójának kiolvasása több mint ajánlott, de egy jobban felszerelt szerviz - korszerű autó esetén - képes kiolvasni az egyéb berendezések - pl. légzsák, ABS, automata sebváltó, stb. - esetleges hibakódjait is.





Mindennapos történet, a durva rászedés egy példája: a frissen vett használt autó kilométer számlálója alig százezret mutat, és mégis ez a kép fogad bennünket. Már az is elég nagy baj, hogy a motor felújításra szorul, de ez még talán a kisebbik. Ennél is rosszabb, hogy a kocsi minden szerkezeti eleme a borítékolhatóan magas km. futásnak megfelelő, ilyenkor sajnos van némi jogosultsága a "minden km. ajándék" minősítésnek. Az adásvételi szerződés megtámadása ilyenkor persze járható út, de mikor lesz jogerős ítélet? A bíróság kirendel egy igazságügyi műszaki szakértőt, aki szakért. Az eladó ezt -ha kellően dörzsölt- nem fogadja el. Másik szakértő is jön, ő is szakért. Az eladó persze beteg lesz a tárgyalás napján. És ha végül meg is lesz a jogerős ítélet, mikor lesz abból -egyáltalán, lesz e egyáltalán- tényleges kártérítés? Pontosan ezek miatt a kérdések miatt ritkán végződnek a gépjármű "megetetéses" adásvételi ügyletek a bíróságon. A legjobb tanács: először átvizsgálni, vagy átvizsgáltatni a kiszemelt autót, és csak azután fizetni. Egy kicsit is hozzáértő ember ennek a gyenge trükknek nemigen dől be.

-Milyen az erőátvitel állapota, magasabb fokozatban nem csúszik-e a kuplung, minden fokozat gond nélkül finoman kapcsolható-e, nem dobja-e ki a váltó az egyes fokozatokat, nincs-e rendellenes kinyomócsapágy, nyelestengely csapágy hang, nincs-e kerékcsapágy hang, ami kanyarokban felerősödik illetve elhalkul. Automata váltó esetén a fel- illetve lekapcsolás finoman, elasztikusan történik-e, vagy rántásokkal, működik-e a kick-down, a sportfokozat, korszerűbb típusoknál a kormányról illetve váltókarról lehet-e működtetni a váltót? Ajánlott rosszabb úton menni pár száz métert, a futómű kopogásaira figyelve. Ügyeljünk a rendellenes gumikopásokra. Végezzünk fékpróbát: vészfékezéskor az autó nem térhet el jelentősen az eredeti haladási irányától, működik-e az ABS, a kipörgésgátó....? Próbaút során csak a durva lengéscsillapító hibákat lehet észlelni.

-Elektromos rendszer: próbáljunk ki mindent, ami kapcsolható, a központi zártól a hátsóablak fűtésig, a CD-váltótól a szintszabályzóig (persze ha van ilyen). A nem gyári eredetű szerkentyűk (erősítő, hangszórók, telefon kihangosító, riasztó, indításgátló, turbónyomás mérő, olajhőmérséklet mérő, pótféklámpa, parkolást segítő rendszerek, lézerblokkoló, ....stb.) beszerelése az elvárható minőségben, valamennyire szakszerűen történt-e, vagy amatőr módon kivitelezett, beazonosíthatatlan, kusza kábelerdő közepén ülünk. Különösen ügyeljünk a klímára: egy klímakompresszor csere akár több százezer forint kiadást is jelenthet. A klíma működésképtelenségét firtató kérdésünkre ne fogadjuk el azonnal a "csak fel kell tölteni majd egy kis gázzal" választ.

-Nézzük meg kiválasztott autónkat alulnézetből, célszerűen szerelőaknából vagy emelő alatt. Csöpög-folyik-szivárog-e a motor/váltó olaj, az üzemanyag, a hűtővíz, a hidraulika olaj, milyen állapotúak a féltengely gumiharangok, nincs-e az olajteknő megsérülve, milyen a kipufogó rendszer, nincs-e ráfutásos balesetre utaló jel, a lengéscsillapítókon nincs-e szivárgásra utaló jel, mi a helyzet a korrózióval, stb.

Ügyes emberek, profi eladók egy leharcolt példánnyal is csodára képesek. Viszont az a tapasztalatunk, hogy ha körültekintően, ÖSSZESSÉGÉBEN vizsgáljuk a megvásárlásra kiszemelt acélparipát, a próbálkozások túlnyomó részét némi segítséggel ki tudjuk szűrni.





Ezek a táskában elférő alapszintű segédletek nem ártanak, ha használt autót vásárolunk. Az alapos szemrevételezés szinte kötelező, a típus alapos ismerete további előny. Ha ezek mind megvannak, még mindig nincs védőoltásunk egy kemény melléfogás ellen. Egy szakműhelyben elvégeztetett állapotfelmérés / értékbecslés már jóval nagyobb biztonságot adhat, de a használt autó vásárlása még így is bőven rejt kockázatot. A mindinkább előtérbe kerülő szakosodás miatt egy futóműre specializálódott műhely pl. nagyon korrekt tájékoztatást tud adni -természetesen- a futóműről, kormányműről, lengéscsillapítókról, fékekről, kipufogó korrózióról, de valószínűleg kevesebb rálátása van a motorra, motormenedzsment rendszerre, általában az elektronikára, menetstabilizáló rendszerre, CR dízel hibákra, stb. A dolog fordítva ugyanígy működik.


A következő lépés a kocsi tényleges - piaci - értékének közelítő meghatározása.
Ez még egy normál gazdasági helyzetben sem egy kézenfekvő, egyszerű feladat: hiába van a kezünkben a legfrissebb, 1520 oldalas Eurotax. A jelenlegi (finoman fogalmazva) gazdasági visszaesés pedig teljesen átrendezte a hazai használtautó piacot (is). Ami bő egy évvel ezelőtt "jó vételnek" számított volna, az ma -az esetek döntő részében- inkább "átgondolatlan pénzkidobás".
Részben ismerni kell a hazai piaci befolyásokat. Vannak favorizált típusok, amelyek viszonylag könnyebben értékesíthetők. Vannak viszont olyan típusok, amelyek használtan igen nehezen eladhatóak, mivel a magyarországi általános megítélésük - megalapozottan vagy anélkül - nagyon kedvezőtlen. Nagyon nem mindegy a kocsi műszaki állapota, TÉNYLEGES futásteljesítménye, sérülésmentes vagy többször súlyosan sérült volta, a karbantartás színvonala, a tulajdonosok száma, a típus hazai megítélése, későbbi újraértékesíthetőségének esélye. A sokszor hosszasan felsorolt extra felszerelések újraértékesítésnél viszonylag keveset számítanak. Nemritkán az eladók extra felszerelésként tüntetik fel azt is, amik az adott felszereltségi szinthez minden felár nélkül tartoznak.
2009 nyári állapot: fokozottan igaz, hogy minden autó annyit ér, amennyiért ténylegesen el lehet adni. A használtautó piac pang, autót nagyon nehéz eladni. Az Eurotax ár kétharmadáért autók ezreit hónapokon át eredménytelenül kínálják.


Elgondolkoztató, konkrét példa:
Egy 2003-ban 12 Mft-ba kerülő prémium kategóriás, már eleve tisztességesen felruházott gépkocsihoz az alábbi további extrákat ajánlották (a teljesség igénye nélkül):
-automata sebességváltó.............. 599,000 Ft
-metál fényezés...........................200,000
-fényszóró mosó............................29,000
-xenon fényszórók........................290,000
-üveg napfénytető........................400,000
-memóriás, el. állítású első ülések.....380,000
-"navi" csomag...........................1,090,000
-első ülés szellőztetés....................260,000
Ha a vevő ezeket mind megrendelte (volt ilyen) akkor csupán a felsorolt extrákra egy szerényebb új autó árát, 3,248,000 Ft-ot fizetett ki. (Ebben a kategóriában az extrák beárazásánál bizony vastagon fog a ceruza)
Most, 6 évvel később, adott esetben csupán alig 100ezer km lefutása után, a sérülésmentes (van ilyen is) autó 2,5 de legfelfebb 3 millió Forintért adható el, szőröstől-bőröstől, tengernyi, hibátlanul működő extrájával.
Ha az eddigi fenntartási költségektől nagyvonalúan(!!) el is tekintünk, az értékcsökkenés minden megtett kilométeren 125-130 Forintot tett ki, miközben az egy kilométerre vetített (egyébként még kicsit sem olcsó) benzinköltség 33-35 Ft között mozgott.
Érdekes arányok.






Ezek a nem túl bizalomgerjesztő fotók egy alig másfél éves, -idehaza- luxuskategóriás (és annak megfelelő árú) amerikai gyártású gépkocsi utasterének diszkrét részletei. Az autó egyébként sérülésmentes, szalonból származó, nem vízkáros. Készült az olcsóság jegyében, a felületvédelem sok helyen egyszerűen elmaradt, ez már nem fért bele a több, mint 12 milliós árba. Használd és dobd el - jól láthatóan nem az örökkévalóságnak készült. Elgondolkoztató, mi több, elfogadhatatlan.


Ha adhatunk tanácsot, kétszer is gondoljuk át az alábbi autók megvételét, ha azt rendszeres napi használatra szánjuk:
-Csikófogukat rég kihullatott, bonyolult szerkezetű egykori státusszimbólumok.
-Súlyosan sérült, szakszerűtlenül javított darabok.
-Elhanyagolt, karbantartáshiányos, lepusztult példányok.
-Olcsón kínált, friss tengerentúli szürkeimport eredetű lepukkant autók, az alkatrész utánpótlás sem mindig megoldott, az európai szabványtól eltérő kialakításokkal.
-Ésszerűtlenül sufnituningolt, buherált, gagyi látványelemekkel megspékelt, jelentősen átalakított, eredeti alkatrészt már csak mutatóban tartalmazó túlkoros autókat.
Ezeket viszonylag olcsón meg tudjuk venni, hosszú távon a fenntartásuk viszont nagyon drága lehet.
Félreértés ne essék: létezik sok tavaszt megélt, jó használt autó. Mi magunk is általában koros, de megkímélt, "egyben lévő" autóval járunk.




Egy BMW M5 motortere 1992-ből.
A sallangmentes, visszafogott külsejű limuzin 3,8 literes szívómotorja 340 LE-t mozgósított, az akkori Porsche 911 Carrera 3,6 literes motorja 272 LE-s volt, ami nem kis BMW fölényt mutat.
Nem csoda hát, hogy korábban sokunk áhitatának egyik elérhetetlen tárgya éppen ez a BMW M5 volt. (....no meg persze az időtlen szépségű Porsche....)
Ma már egy ilyen évjáratú autóhoz egy új Opel Corsa árának feléért hozzájuthatunk.
De meg szabad-e venni?
Mást mond a szív, és mást az ész.
Vegyük figyelembe: az orrnehéz, hátsókerék hajtású, kemény sportautó -ha nem kellő tisztelettel bánunk a pedálsor jobb szélső tagjával- nagyon rövid idő alatt, kíméletlenül rámutat vezetéstechnikai korlátainkra, ha szerencsénk van csak azzal, hogy a hátsó kerekek időnként megelőzik az elsőket, kicsit rosszabb esetben egy hosszabb szalagkorlát lebontásával. Ez az autó -de az M3 is- még száraz úton is gyakran űz gonosz tréfát az egyébként rutinos pilótákkal is, a csúszós, téli utakról nem is beszélve. (A kocsi természetesen nélkülözi a ma megszokott menetstabilizáló rendszereket)
Ebből adódóan szinte esélytelen olyan példányt találni, amelyik nem volt többször is durván összetörve.
A fogyasztás -kicsit keményebb vezetésnél- barátságosnak nemigen nevezhető.
Az alkatrész beszerzés okozhat meglepetéseket, (ár, szállítási idő), bontott alkatrészre nem túl sok esély van a nagyszériás modellektől eltérő alkatrészeknél.
Nem minden sarkon fogunk találni hozzáértő műhelyt, amire pedig hajtott, lepusztult darabok esetén gyakran szükségünk lehet.



Mindennapi tapasztalat, hogy használt autó vásárlásánál a vevők anyagi lehetőségeik végső határáig elmennek, sőt még azon is túl. Csak kevesek gondolnak a használt gépkocsi - nagy valószínűség szerint - fokozottabb fenntartási költségeire. Később az első, akár nem is túl jelentős hiba pedig csődbe viszi a családi költségvetést. Ilyenkor általában a legolcsóbb megoldás jöhet csak számításba, a legolcsóbb utángyártott, vagy bontott alkatrész, és csak az, amit már két éve cserélve is késő lett volna, csakis a legalacsonyabb ajánlatot tevő - jó esetben - szakinál. Mindez együtt nem biztos, hogy szerencsétlen autó épülésére szolgál.




Vásárlás utáni átvizsgálás. A 320 SLK-n a legfontosabb teendők "kívánságlistája" ez lenne:
-7,5 liter szintetikus motorolaj 4,400 Ft/liter, ez 33,000 Ft
-olajszűrő 2,700 Ft
-12 db gyújtógyertya (nem tévedés, hengerenként 2 db), lehetőleg Platina, 4,093 Ft/db 49,116 Ft
-1 db. Bosch planár lambdaszonda 54,040 Ft
-hosszbordás szíj, 8,960 Ft.
-féktárcsabetét garnitúra előre, 27,160 Ft
-2 db. első féktárcsa, 17,986 Ft
Csupán az alkatrész, és csakis a legfontosabbak: 192,962- Ft (lenne)
Az egyébként gondozott, szuper állapotú autó 6 éves, sérülésmentes, mindössze hihető 117e km-rel. Mégis, csupán a cserélendő alkatrészek ára sem csekélység. Egy elhanyagoltabb autónál ennek akár a többszörösére is számíthatunk. És munkadíjról még szó sem esett.


Egy másik példa: négy éve esedékes lett akkori acélparipám V6-os motorján a vezérműszíj csere.
Minden előírt alkatrészt - szíjat, vezető-, feszítőgörgőket, vízpumpát - első gyári beszállítói minőségben vettem meg, a szintén esedékes hat darab platina gyertyával, hat liter Mobil 1 olajjal, olaj és üzemanyagszűrővel megspékelve. A summa bő 206,000 Forintot tett ki, amire ha munkadíjat is számolnék, negyedmilliónál tartanánk. Az ilyen kiadásokkal már a kocsi megvételekor számolni kell.







BmS Motordiagnosztika - Befecskendezős Motorok Szervize
www.injektor.hu
2030 Érd, Rózsa u. 5.
Tel.: 06-30-598-8006
NYITVATARTÁS:
Hétfőtől péntekig: 8-16 óráig.
ÜGYFÉLFOGADÁS KIZÁRÓLAG ELŐZETES IDŐPONTEGYEZTETÉS ALAPJÁN!

_ _ _ _ _ _ _ _ _